Az építőanyagok világa tele van izgalmasabbnál izgalmasabb megoldásokkal. A mérnökök hétköznapi igényekre adnak hétköznapi válaszokat, hol egyszerűbb, hol pedig bonyolultabb műszaki megoldások formájában. Mindig oda lyukadunk ki, hogy a falat falnak, a födémet födémnek, a tetőt pedig tetőnek hívjuk. De vannak kivételes esetek, mikor a fogalmak összemosódnak. Ilyen a koporsófödém esete is.
Hiszen amit e fogalom jelöl, laikus számára a név alapján szinte értelmezhetetlen. A födém szó hallatán vízszintes lefedésre gondolunk… tévesen. A koporsó megjelölés pedig kicsit sem hétköznapi az építészetben. Azt is mondhatnánk, hogy a név alapján elrettentő. Pedig az építési megoldás, amit e két szó jelöl, jó megoldás lehet több célra is.
Az energetikusok szerint az a legszerencsésebb építési mód, ahol különböző épületszerkezetek (fal, födém, tető) anyaguk szerint a lehető leghomogénebb egységet képezik. Ilyen struktúráknál a legkisebb az anyagi hőhíd kialakulásának a veszélye.
A koporsófödém nem vízszíntes lefedési megoldást jelent, hanem azt, hogy a tetősíkokat egy olyan monolitikus építési egység adja, melyből a falazat is készül. Hogy mi értelme annak, hogy a tetősíkok is a falazat anyagából épüljön? Sok értelme van, hiszen mint azt tapasztalhatjuk, a falak rendelkeznek hőraktározási képességgel. Tehát mikor felfűtjük a lakást, a falak felveszik a levegő hőmérsékletét, és azt fokozatosan adják le a helyiségnek, ezzel növelve a komfortérzetünket.
Ugyanez a hagyományos tetőtérbeépítésekről nem mondható el. Hirtelen melegszenek fel, és hirtelen le is hűlnek. Hőszigetelés ide, hőszigetelés oda, ezt az effektust csak mérsékelni lehet, de a tetőszerkezetnek hőtároló tömege ettől nem lesz jobb. Nem is csoda, hiszen a hagyományos fa tetőszerkezet a könnyűszerkezetes építés módszereit alkalmazza. Azonban míg a falazatok esetén a hagyományos masszív falazatok (tégla, beton, kő) a népszerűbbek, és elterjedtebbek, addig a tetők évszázadok óta ugyanolyan elvek szerint fa vázra épülnek. Hogy ez így van, annak az építési hagyományok, és a rendelkezésre álló építési technológiák az okai, de nem mondható el, hogy minden szempontból ezek a megoldások a legelőnyösebbek. Itt jön képbe a koporsófödém a saját érdemei miatt.
Koporsófödém esetében a falazat és a tető ferde síkjainak anyaga megegyezik. Ennélfogva a tető és a falak fizikai tulajdonságai is megegyeznek, így szinte azonos problémákat kell az építés során leküzdeni. Egységesebb építőanyagok, és az egységes technológia egyet jelent az egyszerűbb kivitelezéssel, gyorsabb megvalósíthatósággal. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen szerkezetet szinte ugyanazon szigetelő anyaggal körbe tudjuk szigetelni a falaktól kezdve a tetőkig bezárólag.
Régen a koporsófödém egy olyan rendszert jelölt, mely helyszíni zsaluzással készült betonozással valósulhatott meg. A tömör betonnak viszont előnytelen szigetelési tulajdonságai vannak, így csak nagyon vastag hőszigetelő réteggel lehet a mai szinten is elfogadhatóvá, lakhatóvá tenni.
A gázbeton falazóelemek már régóta feledtetik velünk a beton legtöbb előnytelen tulajdonságát. Egyre népszerűbbé is váltak az utóbbi évtizedekben az építkezők körében. Nem véletlen, hogy koporsófödém rendszerű lefedéshez is fejlesztettek már előregyártott elemeket. A gázbeton helyszínen nem betonozható, így koporsófödém készítéséhez szükséges számára némi gyámolítás. Az erők nagy részét így egy segédvázszerkezetre adja át, melyet egy a tető formáját leképező acél tartóként kell elképzelni. Ez nem feltétlen hangzik egyszerűnek, és az egyetlen komoly hátránya talán az, hogy az ilyen rendszerrel való építkezés átfogó tervezést igényel. Ennélfogva nem számít az univerzális felújítási módszerek közé sem. Inkább új építések, azon belül is olyan építkezések esetén ajánlott, ahol a tetőtér maximális helykihasználása fontos.
Ha vannak okok, amikért nem ajánlható, az talán az utólagos átalakítási lehetőségek viszonylagosan körülményessége. Tetőtéri ablak, kémény utólag egy ilyen rendszerbe nehezebben kerül be, mint a hagyományos tetőkbe. E típus a megfontolt építkező építési rendszere.
Persze ezzel nem elriasztani szerettünk volna senkit. Fedés szempontjából például kívülről megkülönböztetni is nehéz a hagyományos tetőktől, hiszen akár ugyanolyan cserép, pala, vagy lemezfedést is kaphat, mint a többi tető.
Aki tehát építkezés előtt áll, és már a tervezés folyamán számol a tetőtérbeépítés lehetőségével, annak mindenképpen egy elgondolkodtató alternatívát nyújt a tető kialakítására. Érdemes tehát ezután kutatni a falazóanyagok gyártóinak oldalain.
Képek forrása:
https://www.ytong.hu/images/Muszaki_prospektusok/Vasalt_Pallok_2018_NEZO.pdf
http://www.y-ytong.hu/userfiles/File/YTONG_Vasalt_pallok.pdf
Írta: Szalay Csaba – dipl építész